A búvárórák egyirányú forgatható gyűrűje csak az óramutató járásával ellentétes irányba forgatható, ami valójában egy életmentő biztonsági funkció. Amikor egy búvár víz alatt ütközik valamibe vagy erős áramlatba kerül, a gyűrű csak rövidebb eltelt időt mutat, soha nem hosszabbat. Ez azt jelenti, hogy a búvárok inkább kevesebb időt gondolnak a merülésükre, mint amennyi valójában van, így biztonságosabbak maradnak a túl hosszú víz alatti tartózkodás vagy a lélegzőgáz kifogyása esetén. Egy szokásos kétirányú gyűrűnél, ha valamilyen módon elmozdul a helyéről, akkor véletlenül plusz perceket is hozzáadhat a kijelzéshez. Ebben a hibában komoly problémák rejlenek, például a dekompressziós betegség vagy a levegő hiánya miatti víz alatti beragadás. A speciális egyirányú kialakítás teljesen kiküszöböli ezt a kockázatot. Emellett ezek a gyűrűk általában körülbelül 120 jól érzékelhető kattanással forgathatók, így a búvároknak megbízható visszajelzést adnak arról, pontosan hol áll beállítva. Akár vastag kesztyűben is, akár homályos vízben, ahol a látási viszonyok rosszak, a búvárok továbbra is pontosan tudják állítani és leolvasni órájukat ennek a gondosan megtervezett funkcionális elemnek köszönhetően.
A hibabiztos megközelítés valójában szerepel az ISO 6425 szabványban, amely a merülőórák világviszonylatban elfogadott mércéjét képezi. Ennek a szabványnak megfelelően minden tanúsított modellnek rendelkeznie kell az egyirányú forgatható gyűrűvel, amelyet véletlenül sem lehet visszafelé forgatni. A tanúsításhoz az óráknak legalább 5 newtonnyi csavaróerőt kell elviselniük, és bizonyítaniuk kell, hogy akár 100 méternél mélyebb sósvízbe merülés után sem kezdődik meg a rozsdásodásuk. Miért olyan fontos ez? Mert közvetlenül a víz alatt fellépő egyik legnagyobb problémára – a dekompressziós idők helytelen meghatározására – ad megoldást. Statisztikák szerint a professzionális búvárok között bekövetkező súlyos balesetek körülbelül 80 százaléka a rosszul meghatározott dekompressziós állomások miatt következik be. A haditengerészeti búvárok – például a Navy SEALs tagjai –, a mélytengeri munkavállalók, akik órákon át tartózkodnak a víz alatt, valamint a különféle technikai búvár-csoportok mind ezen gyűrűkre támaszkodnak hosszabb ideig tartó merüléseik során. Egy apró időzítési hiba veszélyes állapotokhoz vezethet, például nitrogén-narkózishoz, vagy még súlyosabb esetben artériás gázzárványozáshoz. Emellett a fénylő jelölések akár 30 méternél mélyebbre is jól láthatók maradnak, így megbízható leolvasást tesznek lehetővé akkumulátor nélkül – olyan funkció, amelyet a digitális kijelzők gyakran nem tudnak biztosítani extrém nyomás vagy fagypont alatti hőmérséklet hatására.
A tachiméter-gyűrű bármely kronográf órát praktikus sebességkalkulátorrá alakítja anélkül, hogy számításokat kellene végezni vagy várakozni. Csak párosítsa a stopper funkcióval, és azonnal kiszámítja az átlagsebességet megadott távolságokon – például 1 km-en vagy 1 mérföldön – kilométer per órában vagy mérföld per órában. Így működik: indítsa el a stoppert a mérendő távolság kezdetén, állítsa le a végén, majd olvassa le a másodpercmutató végpontjánál a tachiméter-skálán jelzett sebességet. Ez az azonnali visszajelzés különösen fontos a nagysebességű versenyeknél, ahol az autók rendszeresen meghaladják a 200 mérföld/óra (kb. 322 km/óra) sebességet, valamint segít a komoly futóknak is a tempójuk beállításában edzés közben. A hagyományos stopperórákhoz vagy mobilalkalmazásokhoz képest ezek a beépített rendszerek egyszerű pillantással – a karóra számlapjára nézve – gyors hozzáférést biztosítanak az információkhoz, anélkül, hogy gombokkal vagy képernyőkkel kellene babrálni – ami döntő előnyt jelent, amikor minden ezredmásodperc számít a versenyek megnyeréséhez vagy rekordok megdöntéséhez.
A 1969-es Heuer Monaco híressé vált különleges négyzet alakjáról és jól olvasható tachiméter-gyűrűjéről. Olyan versenyzők, mint Steve McQueen, ezeket az órákat viselték hosszú versenyeken, mert gyors közlekedés közben is egyértelműen látniuk kellett a számokat. A modern változatok ezt a hagyományt továbbviszik. A kerámiagyűrűk jobban ellenállnak az autó belső téréből származó sérüléseknek. Az óralapok alacsony fényviszonyok mellett – például sötét alagútban vagy naplemente idején vezetés közben – is világítanak. Egyes modellek akár tizedmásodperces pontossággal is mérhetik az időt, így rendkívül pontos sebességméréseket tesznek lehetővé. Ezek a fejlesztések nem csupán esztétikai jelentőséggel bírnak. A versenyzők és a versenyteljesítményt elemző szakemberek valóban az óragyűrűn megjelenő információkra támaszkodnak, hogy gyors döntéseket hozzanak verseny közben.
A karórákon található visszaszámláló és előreszámláló gyűrűk valójában különböző, de összefüggő szerepet töltenek be több szakaszból álló sportok esetében. Vegyük példaként a triatlonokat. A visszaszámláló gyűrű segítségével a sportolók nyomon követhetik, mennyi időük maradt az egyes versenyszakaszokra: úszás, majd kerékpározás, végül futás. Eközben az előreszámláló gyűrű az összes átmenet – az egyes versenyszakaszok közötti váltások – idejét mutatja, ami segít a stabil tempó fenntartásában, különösen azokban a döntő fontosságú átadási pillanatokban. A vitorlázóversenyek másik példa, ahol ezek a funkciók különösen jól jönnek. A visszaszámláló gyűrű itt majdnem elengedhetetlenül szükséges a rajt sorrendjének vizuális meghatározásához. A versenyzők figyelhetik a szélirány változásait, kiszámíthatják a legkedvezőbb megközelítési szöget, és stratégiai döntéseket hozhatnak anélkül, hogy le kellene venniük kesztyűjüket vagy elvennék tekintetüket a környezetükben zajló eseményekről. Kutatások szerint azok az emberek, akik ezen specializált időmérő gyűrűkre támaszkodnak, körülbelül 37%-kal kevesebb időzítéssel kapcsolatos hibát követnek el olyan események során, amelyek egymás után zajlanak. Ez érthető is, hiszen ezek az eszközök valóban csökkentik a mentális terhelést, és segítenek abban, hogy minden zavartalanul és összehangoltan működjön.
Ezek egyáltalán nem olyanok, mint a szokásos búvárórák peremkorongjai, mivel mindkét irányban működnek, ami azt jelenti, hogy az atléták gyorsan beállíthatják a beállításokat verseny közben anélkül, hogy lemaradnának bármiről. A rajtuk lévő gravírozott számok viszonylag jól ellenállnak a napkárosodásnak és a tengervíz hatásának, emellett a színkontraszt segít a felhasználóknak az idő leolvasásában akkor is, ha a körülmények hirtelen megváltoznak. Gondoljunk arra, milyen erősen ragyog a nyílt víz felszínén a napfény, és milyen eltérő a fényviszony egy felhős égbolt alatt kezdődő verseny kezdetén – ezek az eszközök még így is egyértelműen mutatják a szükséges információkat. Azok számára, akiknek gyakran váltaniuk kell különböző sportágok vagy időérzékeny feladatok között, egy olyan eszköz, amely gyors reakcióidőt és robosztus építést egyaránt kínál, valóban elengedhetetlen felszereléssé válik.
A GMT- és kettős időzónás gyűrűk tartalmazzák azokat a 24 órás skálákat, amelyeket általában különböző színekkel jelölnek, így a viselők egy pillantással meg tudják különböztetni a nappalt az éjszakától. Amikor kézzel elforgatják őket, hogy illeszkedjenek a speciális GMT mutatóhoz, ezek a funkciók lehetővé teszik, hogy a felhasználók gyorsan ellenőrizhessék egy másik időzóna idejét anélkül, hogy zavarba hoznák a főóra működését. Valóban hasznos tulajdonság például maratonfutók számára, akik nemzetközi versenyeken időzónákat váltanak, vagy váltócsapatok számára, amelyek óceánokon átívelő ütemterveket dolgoznak fel. A jó hír? Ezek a kifinomult gyűrűk nem áldozzák fel a strapabírósságot sem. Az órásgyártók kerámia bevonattal erősítik őket, amely ellenáll a karcolásoknak, valamint ötvözetanyagokból készülnek, amelyek elnyelik az ütéseket. Tesztek szerint a legtöbb modell 300 méteres víznyomást is elvisel, annak ellenére, hogy mozgó alkatrészekből áll. Ez teljesen érthető – a kalandorok olyan órákat igényelnek, amelyek túlélik mindent, legyen szó hegyi túráról vagy hajós expedícióról, miközben továbbra is pontosan nyomon követik a világ különböző időzónáiban futó órákat.
Az óráskeretekhez használt kerámia anyagok, például a Rolex Cerachromja különösen kiemelkednek abban a tekintetben, hogy megőrzik eredeti megjelenésüket. Független tesztek azt mutatják, hogy a kerámia kb. tízszer hosszabb ideig megtartja felületi minőségét az alumíniumhoz képest, miután 500 órás szimulált kopásnak van kitéve; emellett egyáltalán nem sárgul UV-fény hatására. A kerámia azonban törékeny, így rosszul tudja elnyelni az energiát. Az alumínium másképp viselkedik: ütés hatására kissé deformálódik, és így kb. 30 százalékkal több ütést képes elviselni, mielőtt eltörik. Olyan tevékenységek során, mint a szikárás vagy a terepfutás, amikor az óra folyamatosan ütközik és rázkódik, ez a különbség jelentős. Ma már számos vezető gyártó úgynevezett hibrid terveket alkalmaz: kerámiarészeket helyeznek egy olyan fémbázisba, amely jobban elnyeli az ütéseket. Az eredmény? Órák, amelyek ellenállnak a karcolásoknak, nem sárgulnak a napfényben, és ütés hatására sem repednek – így a keret akár a legintenzívebb fizikai tevékenységek során is megőrzi vonzó megjelenését.
Az egyirányú forgatható gyűrű csak egy irányban, általában az óramutató járásával ellentétes irányban forog, hogy megakadályozza a mérési hibákat és növelje a búvárkodás biztonságát.
Az ISO 6425 a merülőórákra vonatkozó nemzetközi szabvány, amely biztosítja, hogy az órák megfeleljenek a biztonsági követelményeknek, többek között az egyirányú forgatható gyűrű jelenlétének.
A távmérő gyűrű segítségével a felhasználók kiszámíthatják a sebességet egy meghatározott távolságon eltelt idő alapján, az órán található skála leolvasásával.
A GMT gyűrűk lehetővé teszik több időzóna nyomon követését, ami utazók és nemzetközi versenyzők számára hasznos.